Teszt: Honda Civic 1.6i ES

Térerő

A Honda az alsó-középosztály egyik legizgalmasabb modelljével állt elő. Új ötajtósa olyan egyterű, amibe azok is beleülhetnek, akik ezt a műfajt nem szeretik.
Egyterű a normális autóhoz közelítő kialakításban. A kis hátsó oldalablakok nagyban javítják az átlós kilátást A tetősík a hátsó utasoknál viszonylag magasan marad, hogy növelje a belmagasságot. Az ötödik ajtó az alacsony átemelési magasságot célozva nagyot harap a lökhárítóba
Igényes kivitelű, áttekinthető műszerfal különlegesen finom anyagokból A híres csupa könnyűfém, hengerenkénti négyszelepes, változó szívószelep vezérléses motor. Ha a gépháztetőt nem is teleszkópok tartják, a kitámasztó a jobb hozzáférést segítve két kitámasztási fokozatot enged meg
A kesztyűtartó kicsi, de felette rakodópolc van Az osztályához képest óriási hátsó utastér a teljesen sík padlólemezzel, nagy és kényelmes ülésekkel
Az ülések előrehajtásával a csomagtér padlózata azonos síkban folytatódik. A képen az ülésre tett fejtámlának külön helye van az ülés alatt A hátsó ajtó oldalablakából teljesen lehúzott állapotban elég sok kint marad. A gyermekzár nagyon jó helyen van, lezárásához nem kell az autóból kiszállni
A jól elhelyezett váltó kézre áll, és finoman dolgozik. A klímaberendezés fokra állítható A nagy csomagtérben formálható habszivacsból készült bogáncsos elem tartja helyükön az apróbb kacatokat
Szinte teljesen egy síkban: a pedálrend majdnem példás

Előnyei - hátrányai

Adatlap: Honda Civic 1.6i ES

A Honda Civic és néhány versenytársa

Az Autó2 újság 2001/8. számában megjelent cikk rövidített változata