Teszt: Honda HR-V 1.6i ES AT

Tiszta dili

Meg tudja-e ismételni a Honda a CR-V sikerét a kisebb, de feltűnőbb HR-V-vel? Az első nehézséget a kategóriabesorolás okozhatja: ilyen autó eddig nem létezett.

Megemelt kombikarosszéria, az első kerekek kipörgése esetén bekapcsolódó hátsókerékhajtás, divatos formák - mindez négy méter hosszban. A szabadidőautónak nevezett HR-V mindennapi használatát leginkább a két ajtó, a négyszemélyes utastér és a kis csomagtartó korlátozhatja A műszerfal hagyományosabb, mint a karosszériaforma. A jó fogású kormányon az automata váltó sportállását lehet kapcsolni, ilyenkor a piros mezős 7000-es fordulatig lehet húzatni a motort, és némi motorfék is érezhető gázelvételkor. A légkondi az alapárért jár
Masszívak, jó formájúak az ülések, magasságuk nem állítható, de a kormánnyal biztonságos és kényelmes vezetői helyzet alakítható ki. Az anyagok és a kidolgozás feltűnően jó minőségűek Az utaslégzsák alatt két kesztyűtartó is elfér
A széles utastérajtó belseje ízléses színvilágú és anyagú térplasztika A meredek hátfal két oldalán a "volvós" lámpák messzire jeleznek, a szárny a sportos hatást fejezi ki
Az eredeti csomagtartó előtt az üléshajtogatás pillanok műve, a megnövelt tér alapja szabályos és sík marad, négy rögzítőhorog segíti a biztonságos rámolást, sötétben pakoláshoz két lámpa világít Az elülsőknél magasabban fekvő két hátsó üléshez viszonylag kényelmes a feljárat az utasülés mögött

Előnyei - hátrányai

Műszaki adatok: Honda HR-V 1.6i ES AT

Az Autó2 újság 1999/7. számában megjelent cikk rövidített változata