Fiat Multipla: nem a szövetkárpitozás a legmeredekebb ötlet,
a szellőzőnyílásokat és a műszerfalat űrhajósok is magáznák. A váltókar
pontosan vezet a fokozatokhoz, és rövid úton jár. A három egymás melletti ülés
szélesebbé teszi az autót, de ez semmilyen manőverezési gondot nem okoz, még
városban sem
Opel Zafira: könnyű vezetni, mint egy Astrát, a műszerfala is
erősen emlékeztet rá. A kárpitozás színvilága kellemes, az ülések távolsági
utazások alatt is kényelmesek
Citroën Picasso: a vezetőtől távol a szélvédő alja, és alig közelebb
a középre tett óratorony. A váltókar ideális helyen van, és könnyen, pontosan
kapcsolható. Az ülések, akár egy fotel, tartják a testet
Renault Scénic: az ülések hosszúsága és szélessége kifogástalan,
kényelmesek, jól tartanak. A kormány enyhén előredöntött helyzetét könnyedén meg
lehet szokni. A műanyag bevonatok és a textilkárpitok esztétikusak
Fiat Multipla: egyterűnek született, a padló az egész
utastérben egy síkban van, a raktér pereme itt a legalacsonyabb. A kerékjáratok
benyomulnak az utastérbe, de az autó szélessége miatt a raktér is széles
Opel Zafira: a jelenlegi egyetlen kompakt egyterű, amelyben heten is
utazhatnak. A csomagtér hosszát a Zafirában is az állandó (s itt tologatható) üléssor leghátsó helyzetében mértük meg
Citroën Picasso: a leghosszabb rakteret kínálja a hátsó ajtó és az
első ülés támlája között. Az egyforma méretű ülések közül a középső
hosszirányban eltolható. A csapott ötödik ajtó nem csökkenti a hátul ülők
térérzetét
Renault Scénic: a kivehető ülések előtt rakodórekesz van, a középső
sínen csúsztatható. A torziós tengely száműzte a zavaró kerékjáratot a
raktérből, amelynek szőnyegborítású aljában teljes értékű a pótkerék