Karosszéria, utastér

Az alacsony orr-rész és az óvatos gömbölyítések dinamikussá teszik a karosszéria vonalait, az elülső légbeömlő és a krómkeretes maszk, valamint a saját formájával szárnyat alkotó csomagtérfedél adják a sportos benyomást. Jól elhelyezett, az összképet nem befolyásoló műanyag csíkok védik körben a lemezeket. Az utastér anyagai nagyon jó minőségűek, a kidolgozás úgyszintén átlagon felüli. Az elülső üléstér kifejezetten tágas, a hátsó nagyobb, mint a régi hármasban, de így is csak átlagos méretű. Hátul a kardánalagút és az ülésforma miatt csak ketten ülhetnek kényelmesen. A vezető- és az utasülés is tág tartományban állítható, de még magas állásban is nehezíti a hátralátást a megemelt csomagtartó. Az ajtók, különösen a hátsók tágra nyithatóak, a súlyuk védelmi képességük miatt jelentős, mozgatásuk azonban könnyű. A csomagtaró az utastérhez méltó finom kidolgozású, jó formájú. Két lámpa is ad fényt, a rögzítést horgok segítik, a kemény borítás alatt teljes értékű a pótkerék.

Motor, erőátvitel

Vezetés, menettulajdonságok

MŰSZAKI ADATOK

Előnyei - hátrányai

Felszereltség

Költség

Vissza a teszthez

Az utastér tágas és luxuskivitelű, a motor és a futóműzaj hatásosan szigetelt a beltértől

Az Autó2 újság 1999/6. számában megjelent cikk rövidített változata