Karosszéria, utastér

A hagyományos Peugeot-kialakítású utastér elegáns, kerüli a formai meglepetéseket. Az oldaltartást adó, puha ülések kényelmesek. Az utasok fölött és a vállak körül is nagy a távolság. Az üléslap hosszú, a kényelmet lehajtható könyöktámaszok fokozzák. Hiányzik azonban a gerinctámasz változtatási lehetősége. A puhán burkolt műszerfal jelzései kiismerhetők. A bőrrel burkolt kormány magassága és távolsága változtatható. Nagy a kesztyűzseb. A kilátást nehezítik a vaskos hátsó oszlopok. A bal külső tükör osztott. A nagy ajtónyíláson könnyű a ki-beszállás hátul is. Az üléslapok elég hosszúak, magasak a támlák, két utasnak formázottak. A térdek előtti tér tágas, ám az elülső ülések alja a lábfej útját zavaróan mélyre nyúlik. Automata öv és fejtámasz három utasnak jut, a szélre kihúzódó szélső utasok feje az ajtóknál ereszkedő tetőszint közelébe kerülhet. Hátul is elegendő a pakolóhely. A textilburkolatra itt is jut a fautánzatú díszítésből. A le-fel hajtható könyöktámasz mögött kis ajtó nyitható a raktér felé. A kalaptartó tárház: hangszórók, elsősegélydoboz-rekesz van benne, és opciós napvédő rolót is ki lehet húzni belőle. A támla osztva dönthető előre, de csak a csomagtartó felől oldható. Az ülésdöntés nyomán 40 cm-nél nem magasabb átjáró nyílik az utas- és a csomagtér között. Filc borítja a csomagteret. A fedelet támasztó két kar az oldalt lehatárolt térrészbe hajlik, nem zavarja a rakományt. Sík, szilárd a padló, a raktér nem magas, ám jól pakolható: oldalfalai a kerékjáratoknál sem szűkülnek össze.

Motor, erőátvitel

Vezetés, menettulajdonságok

MŰSZAKI ADATOK

Előnyei - hátrányai

Felszereltség

Költség

Vissza a teszthez

Gyorsan kiismerhető a piros jelzésekkel kommunikáló, kissé zsúfolt műszerfal és középkonzol

Az Autó2 újság 2001/6. számában megjelent cikk rövidített változata